Év végi bizonyítvány, 2017 tavasza

ÉV VÉGI BIZONYÍTVÁNY, 2017 TAVASZA

Május 28-án, Mélykúton Kaszala játékvezető hármas sípszava jelezte, hogy számunkra az utolsó forduló előtt befejeződött a 2016-17-es bajnoki év. A 2:0-ás győzelmünkkel véget ért egy hosszú menetelés és megvalósult egy álom: SÜKÖSD A MEGYEI II. OSZTÁLY DÉLI CSOPORTJÁNAK BAJNOKA. Miénk az ARANYÉREM, amihez csak gratulálni lehet. A FIÚK megérdemelték a véget nem érő ünneplést, a szépszámú sükösdi közönség szeretetét.

A nem mindennapi eseményre az elmúlt 43 évben kétszer esett példa: 1974. május 20-án a Kalocsai Honvéd (Szamuely SE.) 3:1-es győzelmünkkel négy fordulóval a befejezés előtt már bajnokok voltunk és felkerültünk a megyei első osztályba, ott is maradtunk 1986 nyaráig. Aztán 2002-2003-ban töltöttünk ott egy rövid bajnoki évet. Legközelebb 2004 tavaszán kopogtattunk az első osztály kapuján, Bácsborsód hazai pályán kiénekelte szánkból a sajtot: 2:0-ás vezetés után 3:2-re elbuktuk a döntőt.

Ősszel Érsekcsanád és Nemesnádudvar mögött a harmadik helyen végeztünk, „hivatalosan” az első öt hely valamelyikének a megszerzése volt a kitűzött cél, de a fejekben tavaszra már módosult, mindenki dobogóra várta a csapatot. Annak ellenére, hogy a télen nélkülöztük három meghatározó játékosunkat (Pesti Laci, Lógó Zsolt és Schultz Máté, aki térdműtéten esett át), felgyógyulásuk bizonytalan volt. Jó hírnek Csordás Erik hazatérése számított.

Optimista várakozással vágtunk neki a szezonnak Kelebián és gyorsan megkaptuk az első nagy pofont, 3:1-re kikaptunk. A fiaskó nem törte meg, inkább kijózanította a csapatot, még időben jött, le lehetett vonni a szükséges következtetéseket. Ez megtörtént és Szeremlét már jó játékkal vertük 6:0-ra. Csátalján, a HÍD SC ellen nem tudtuk hozni az előző heti formát, ha nehezen is, de 0:1-ről fordítani tudtunk 2:1-re.

Ez elég volt ahhoz, hogy a „bemelegítésnek” tekinthető négy forduló után már az első helyen fogadtuk Nemesnádudvart. A szoros élmezőny első rangadóját magabiztos és szemre is tetszetős játékkal 4:0-ra nyertük. Erre már oda kellett figyelni! Örömünket Szabó Dávid kiválása árnyékolta, már a 6. percben kiújult korábbi vállsérülése és a szezonban már nem is léphetett pályára. Az eredmény Nemesnádudvar későbbi kiváló szereplése okán felértékelődött, innen indultak magunk előtt is titkolt bajnoki álmaink.

Még le sem csillapodott a heti futball láz, jött a következő akadály, amit venni kellett, Érsekcsanádról elhozni a három pontot. Ez senkinek sem egyszerű, Sükösdnek különösen nem. Évtizedek óta ez az év mérkőzése, még akkor is, ha ez a jelző megkopottnak látszik. Öt ponttal jártunk előttük, de biztosra most sem mehettünk, Dusnok egy pont hátránnyal lihegett a nyakunkon, már egy döntetlen is első helyünk elvesztését jelentette volna. A sérülten pályára lépők és hiányzók mellett csak Lógó Zsolt pályára lépésében bízhattunk, amiben nem csalódtunk: két góljával a mérkőzés főszereplőjévé vált, győzött a tapasztalat (1:2). Négy éve pontot sem tudtak szerezni ellenünk!

Győzelmünkkel a közvélekedés bajnokaspiránssá léptetett elő bennünket. Borota ellen ugyan nem szárnyaltunk, de a hét hiányzó mellett maradt annyi erőnk, hogy a három pontot itthon tartsuk. Azt hittük, hogy van még tartalékunk a tompai „kötelezőre", de nem volt, elfogyott, megtört a lendület. Keserves 1:1-es döntetlennel jöttünk haza, ami első helyünk elvesztésével járt, Dusnok előzött.

Kedvezőnek nem mondható előjelekkel utaztunk Katymárra. Újjászervezett csapatuk bárkivel szemben esélyes, ősszel tőlünk is elvitték a három pontot. A találkozó erő felmérésnek számított a hátralévő négy fordulóra, eldől, hogy versenyben maradunk-e a bajnoki címért. Egy minden tekintetben kifogástalan első félidőben eldöntöttük a mérkőzést és 3:1-re nyertünk. Nagy István edzőjük megjósolta, hogy Sükösd lesz a bajnok. Utólag is köszönjük!

Ezután következett az igazi meg mérettetés Dusnok ellen. A Petőfi Népe nem fukarkodott a jelzőkkel: hétvégi előzetesében „óriási”, a mérkőzés után „csúcs” rangadóról írt, amelyet magabiztos játékkal nyertünk 3:1-re és ismét az élre álltunk. Örömünk mégsem lehetett teljes, mert fejelés közben Simonits rázuhant Lógóra, Zsolt súlyos vállcsont és kisujjtörést szenvedett, ami komoly veszteséget jelentett a továbbiakra.

A folytatásról ismét az újságot idézem: „Hajóson meg akarják állítani Sükösdöt”, „A tavasszal százszázalékos Hajós, hazai pályán győzni készül”, de mi is azért mentünk Hajósra! Küzdelmes, nehéz mérkőzésen szakítottuk meg tavaszi hibátlan szériájukat 2:1-es győzelmünkkel.

Felsőszentiván 6:1-es lelépésével vezetett utunk Mélykútra, s ha már divatba jöttünk megyei lapunknál, kézenfekvő a nagy betűs cím: „BAJNOKOT AVATHATNAK ÉSZAKON ÉS DÉLEN IS”. A mérkőzés után: „BAJNOK LETT DÉLEN A SÜKÖSD SC”. Kovács Robi és Pesti góljaival 2:0. Tizenöt éve vártunk erre!

A leírhatatlan örömről és ünnepelésről már szóltam a bevezetőben, de nem ért véget a pályán, folytatódott az éjszakában is, élén a folyamatosan gyarapodó „kemény maggal” amely kitartott a csapat mellett és részese a sikernek. Ünnep ez községünkben is, a fiúk örömmámoros fotója leng a főutcán.

Hogy következetesek maradjunk, nem maradhat el a képletes bizonyítványosztás sem, kivételesen egy 1932-ből származó „záró összesítés” sorával: „DICSÉRETES ELŐMENETELE ÉS ERNYEDETLEN SZORGALMA MIATT MAGASABB OSZTÁLYBA LÉPHET"!

Az első helyet sosem adják ingyen, sokat kellett érte tenni. Különösen értékes, mert folyamatos sérülésekkel, hiányzásokkal kellett megküzdeni, amit a csapat egysége és elszántsága pótolni tudott. Dicséretes a csere játékosok kitartása, nélkülük aligha jutottunk volna eddig.

A szezonban 27-en léptek pályára, minden mérkőzésen kezdőként egyedül MOLNÁR Zsolt, csereként PAPP Árpád. 13-szor: Matity Donát, Csordás Erik, Rozsi József és Kovács Róbert; 12-szer: Tamás Károly és Szabó Patrik. 10-szer: Zsók József és Nemes Róbert; 9-szer: Bohner Zsolt; 8-szor: Béda Péter. 7-szer: Koszorús Péter, Schultz Martin és Hornyák Tamás; 6-szor: Lógó Zsolt és Kárpáti Krisztián. 5-ször: Pesti László, Szabados Miklós és Szabó Dávid; 4-szer: Szöllősi Róbert, Geletta Gergő és Mádi Gergő. 2-szer: Radics József; 1-szer: Nagy Endre, Schultz Máté és Radics Szabolcs.

A házi góllövő listát Szabó Patrik vezeti 12 találattal, őt Kovács Róbert követi 9, Matity Donát 8, Lógó Zsolt 7, Kárpáti Krisztián 6, Nemes Róbert 5, Pesti László, Papp Árpád, Rozsi József 4, Schultz Máté és Zsók József 3, Bohner Zsolt és Geletta Gergő 2, két öngól mellett, Koszorús Péter, Schultz Martin és Szabó Dávid 1-1 góllal. Védelmünket dicséri, hogy az egész mezőnyben a legkevesebb gólt kaptuk, 26-ot.

IFJÚSÁGI CSAPATUNK az ősz meglepetés csapata volt, 3. a tabellán. Balogh János edző bízott a tavaszi folytatásban, annak ellenére, hogy a felkészülés problémás volt. A hat túlkoros, Berger Dénes, Gajári József, Farkas Péter, Forgács Gábor, Kernya Kristóf, Rácz Gergő mellé zökkenőmentesen beépült Radics József, Kárpáti Zsolt, Ruff Lénárd, Pintye Krisztián, Radics Szabolcs, Marusa Mihály, Kárpáti Milán, Boros Robin és Kővári Tamás.

Sérülések és hiányzások miatt sorozatban 12-13 fő volt a létszám. Minden baj ellenére a kitűzött célt elérték, a 4. helyen zárták a bajnokságot, a jelen az összes körülményt figyelembe véve még dicséretes. A hat túlkoros távozásával és serdülő csapat nélkül a jövő erősen kérdőjeles. Ha valamiben, csak edzőjük kitartásában bízhatunk. Láttam minden mérkőzésüket, csodálom a küzdelmét.

U-14 es csapatunk edzője, Lógó Zsolt 20 fővel kezdte a felkészülést, ami a későbbiekben 12-14 főre csökkent, még ebből is abbahagyták néhányan a focit, ami végig gondot okozott. Kilenc mérkőzésből kilenc vereséggel zárták a szezont, de akik tisztességgel végig csinálták, fejlődtek. Elsősorban fizikai lemaradásunk köszön vissza az eredményekben.

Nehéz kezdő éven vagyunk túl, de a lelkesedés megmaradt, ami segíthet a jövőben. A BOZSIK program utánpótlásunk harmadik vonala. Halász István edző jó hírekkel szolgált. Húsz-huszonnégy igazolt játékosa szorgalmas, jó az edzéslátogatottság. Az U-7-9-es korosztály négy, az U-11 két terem- és öt szabadtéri tornán vett részt. Véleménye szerint az elvárható szinten fejlődnek. Meglepetés, hogy már az óvodások is fociznak, Ildikó és Barbi óvó néni tanítja őket a játék fortélyaira.

Lezártuk tehát a 2016-17-es bajnoki évet, még ünnepelhetünk néhány hetet, amelyhez kellemes nyári pihenést kíván minden vezetőnek és játékosnak:

Varsányi József

A fotón bajnokcsapatunk látható:

Balról jobbra: Zsók József edző, Schultz Máté, Rozsi József, Matity Donát, Koszorús Péter, Papp Árpád, Pesti László, Csordás Erik, Szabados Miklós, Béda Péter, Lógó Zsolt, Tamás Károly, Szabó Dávid.

Guggolnak: Szabó Patrik, Molnár Zsolt, Kovács Róbert, Kárpáti Krisztián, Hornyák Tamás, Schultz Martin. Radics József, Geletta Gergő, Bohner Zsolt, Szöllősi Róbert, Mádi Gergő.

A képről hiányzik: Halász István, Grúber Attila.

A 4. helyezett ifjúsági csapatunk:

Álló sor: Balogh János edző, Radics József, Gajári József, Forgács Gábor, Kernya Kristóf, Farkas Péter, Rácz Gergő.

Második sor: Pintye Krisztián, Boros Robin, Kővári Tamás, Marusa Mihály, Szabados Dániel, Kárpáti Milán, Ruff Milán.

Elöl: Radics Szabolcs.

Hiányzik: Kárpáti Zsolt, Berger Dénes.