Jelenlegi hely

Így láttam én... 2017-10-28 Sükösd-Mélykút 1-1

beküldte Varsányi József, k, 2017/10/31 - 14:41

FELNŐTT: Sükösd SC - Mélykúti SE 1:1 (1:1)

2017. október 28. (Sükösd, 150 néző, 14oC, felhős idő.)

IFJÚSÁGI: Sükösd SC - Mélykúti SE 4:3 (1:2)

Vezette: Fehérvári Patrik (Papp Gergely, Hágen András)

Mélykút jól szervezett csapat, egy évtizede az élmezőnyhöz tartozik. Az előző bajnoki évet is a negyedik helyen zárta. Azóta keretükben annyi a változás, hogy Gieszingert igazolták Kiskunhalasról, Sántát Felsőszentivánról. Az őszi tizenegy fordulóból hetet megnyertek, egy végződött döntetlennel, három vereséggel: Érsekcsanádon 3:1, otthon 4:3-ra kaptak ki az éllovas Géderlaktól és ugyancsak 4:3-ra Hajóstól. Huszonkét megszerzett pontjukkal az ötödik helyen érkeztek.

A találkozó az idényzáró négy rangadó főpróbájának számított, már csak azért is, mert az utolsó négy mérkőzésüket zsinórban nyerték, húsz gót lőttek és egyet (!) kaptak. Védelmüket dicséri, hogy a tizenegy fordulóban harmadikok a legkevesebb gólt kapott csapatok sorában (Géderlak 12, Sükösd 15, Mélykút 17). Ezt érdemes figyelembe venni az esélyek mérlegelésénél, még akkor is, ha mi tíz győztes mérkőzéssel már bizonyítottunk. Az utolsó négyen tizenhetet rúgtunk és hetet kaptunk.

Már a Híd SC elleni múlt heti meccsünkről írtam, hogy kívülről ugyan jól néz ki, de aki minden találkozónkat figyelemmel kísérte, annak észre kellett venni, hogy a játékunk minősége nem érte el a kezdeti szakaszban látottakét. Ez ismert volt az ötözőben is, s a csapat tisztában volt azzal, hogy pozíciónk megőrzéséhez a hátralévő négy mérkőzésen a maximumot kell nyújtani ahhoz, hogy az élen (a dobogón) maradjunk.

Mellettünk szólt, hogy Mélykút ellen hagyományosan jó szerepeltünk. Az utóbbi öt év tíz találkozójából hetet megnyertünk, ebből felejthetetlen a májusi. Saját pályájukon vertük őket 2:0-ra, ami egyben bajnoki címünket is jelentette. Mindenki azt várta, hogy a hagyomány folytatódik, amihez látni kellett a kezdő tizenegyet. Meglepetésre új arcot fedeztünk fel a bemelegítésnél, Hernády Dánielt, akit Bajáról igazoltunk. A csapat tengelyéből hiányzott Zsók és Matity (mindketten sérülten foglaltak helyet a kispadon), továbbá Papp és Schultz Martin.

A képen újság, szöveg látható</p>
<p>Automatikusan generált leírás

(A Petőfi Népe „beharangozója”, 2017. október 27., 14. oldal)

Határozottan és jól kezdtünk. Hernády beadásából Kovács Robi már az első percben a jobb kapufa mellé lőtt. Rozsi benyesett labdáját Bajnok tette Hernády elé, aki kapásból a kapust találta el. Helyzet volt és szép akció. Lógó felhozott labdájából is jó akciót formált Kovács Robi, Lógó fejezte be – lövését védeni tudta Palásti.

Hernády lövését védte Palásti.

Ellenfelünket nem lepte meg az erős kezdés, számoltak vele és volt válaszuk. Snyehola elől Schultz Máté, Pilcsuk elől Rozsi tisztázott, de a labdát megtartották. Rozsi ismét találkozott Pilcsukkal, most már szabálytalanul. A sértett szabadrúgását Gajári öklözte a mezőnybe Snyehola elől.

A pár perces mélykúti felzárkózást Lógó szakította meg: Bajnokot indította a jobb oldalon, akinek beadása védő nélkül találta Kárpátit a 11-es tájékán. Kacsának magányában még arra is volt ideje, hogy megnézze, hová rúgja. A bal sarkot választotta és a 14. percben megszerezte a vezetést (1:0).

Kárpáti vezető gólja (1-0).

A következő öt percben ritmust váltottunk és nagyon megjött az étvágyunk, könnyen eldönthettük volna a három pont sorsát. A lehetőség adva volt. Schultz Máté tört előre, a hosszan megtolt labdáját Sztánkó kirúgta, Lógó megszerezte és áttette Kárpátinak. Kacsa csúnyán becsapta Illést és az alapvonalon begyalogolt az ötösre, ott nem tudta eldönteni, hogy mit tegyen. A ritka lehetőségnek egy gyámoltalan gurítás lett a vége, Palásti maga sem hitte, hogy ennyivel megússza.

Kacsa három perc múlva megismételte előző mutatványát, megint „beültette” Illést, Sánta már nem okozott gondot, s három méterről most is megajándékozta a teljesen kiszolgáltatott kapust.

A pazarlásért törvényszerűen jött a büntetés: a Szabó – Pilcsuk előkészítést Gieszinger még elrontotta, de a következőt a 19. percben – négy védőnk között – már gólra váltotta (1:1).

Gieszinger egyenlítő gólja, mellette Snyehola (1-1).

A harmadik mérkőzésen kapunk ilyen gólt, nehéz rá magyarázatot találni, de rendre túléltük és rúgtunk helyette kettőt-hármat. Erre kellett koncentrálni most is, Tamás Karcsi tudatta, hogy „kell a gól”!

Erőre mégis ellenfelünk kapott, az egyenlítés felhozta őket, rövid időre kiegyenlítetté lett a játék. Szabó lefordult Schultzról, Molnár akasztotta 35 méterre a kaputól. Pilcsuk szabadrúgása nem okozott gondot Gajárinak. A Facskó – Snyehola akció végét Gieszinger passzolta el. A Sánta – Szőke – Pilcsuk kísérletnél a visszakapott labdát Sánta nem érte el, helyzetig nem jutottak.

Visszavettük a játék irányítását, most Hernádyra kellett figyelni. Könnyen jutott a kapu közelébe, Sztánkó nem engedte tovább, visszahúzta. Lógó nagy erejű szabadrúgását már a sarokban láttuk, de mellé ment.

Támadásban maradtunk. Rozsi lőtt passzát Lógó pontosan tette Bajnok elé. Noel otthagyta a védőit, elfektette a kilépő kapust, kisodródott, és nem sikerült az üres kapuba találni. A mérkőzés döntő pillanata volt, 2:1-nél minden másképp alakult volna!

Bajnoknak nem sikerült az üres kapuba találni.

A „ha” és a „volna” a 33. percben újra szerephez jutott: Vörös – közel a sarokzászlóhoz – visszahúzta Hernádyt. Csordás szabadrúgása kijött a védőkről, Rozsi keményen rátűzte, de kipattant. Lógó ismételt, ő a kapust találta el. Ezzel a negyedik gólhelyzetet hagytuk ki, de tovább kerestük a megoldást.

Pilcsuk és Lógó párharca.

Hernády kezdeményezett, Sztánkó fellökte. Kárpáti cselsorozata után 12 méterről lőhetett, Palásti védeni tudta. Tartós mezőnyfölényünket Facskó és Vörös lövése szakította meg, egyik sem találta el a kaput. Hernádyé már igen, a kapus kiütötte, a szögletből nem tudtunk kihozni semmit.

A félidőt záró utolsó két perc Mélykúté volt. Szőke meglépett, Molnár még beérte, Csordás kőkemény belépője állította meg a tizenhatoson Gieszingert. A támadó a földön maradt, a játékvezető a közelben volt és nem látott okot a beavatkozásra.

Letelt a 45 perc, kihagyott helyzeteinkkel bőven eldönthettük volna a három pont sorsát, a befejezések elmaradtak. Elégedettnek a vendégek látszottak.

A második félidőt a Hernády – Nemes cserével és letámadással indítottuk. Lógó –Molnár – Nemes akció futott a jobb, Rozsi – Kárpáti a baloldalon, mindkettőt Rozsi nagyon gyenge szöglete zárta.

Kovács Robi szöktetése hosszú volt Bajnoknak, a másik oldalon Nemes játszotta tisztára magát, beadására nem érkezett senki, pedig Sánta éktelen nagy luftot rúgott, amit azonnal korrigált. Indításával Pilcsuk ment tovább, Facskó beadását könnyen húzta le Gajári. Jellemző, hogy az eltelt 50 perc alatt másodszor kellett közbeavatkoznia.

A 10-12 perces szorításunkból Balla és Horváth révén szabadultak először, ám Rozsin és Tamáson nem jutottak túl. Visszaállt az első félidei játékunknak egy halványabb változata. Nem folyt a labda, az erőlködés és a görcsös akarás folyamatosan hibákba torkollott. Sok volt az üresjárat, az előrevágott, vagy az ívelt indításokkal megkönnyítettük a védők helyzetét. Szemben az első félidővel nem jutottunk el a ziccerig.

A Molnár – Nemes, Lógó – Kárpáti akcióból három használhatatlan szöglet tellett. Az utolsóból Horváth és Szabó révén gyors kontrával jöttek ki, Tamás szerelte nagyon kritikus helyzetben Illést. Ezt akár figyelmeztetésnek is vehettük, mert Molnár és Rozsi egyre gyakoribb felfutásával kinyíltunk és kockáztattunk.

A második gólunkért folyt a harc, Bajnoknak megvolt az esélye, de Szőke faultja megállította. Schultz Máté magánakciójából Kárpáti beadását a kapus lehúzta, Nemes lövését is fogta. Tamás ismét és már nyomatékosan felhívta a társak figyelmét, hogy kell a gól, de ez sehogy nem jött össze. A játék alapján attól kellett tartani, hogy mi kapjuk.

Látta ezt Zsók edző is, ezért sérülten, de pályára lépett a 67. percben. Ezt örömmel nyugtázta mindenki, de arról már megoszlottak a vélemények, hogy Kárpátit hozta le. Ha valakiben, Kacsában lehetett bízni, hogy a hátralévő bő húsz percben még betalál. A 70. percben jött a másik segítség, Schultz Mátét a sérüléssel bajlódó Matity váltotta.

A cserékkel változott ugyan a kép, de a gondunk meg nem oldódott. A minden áron való gólszerzés kapkodásba, eltévedt ívelésekbe, könnyen lehalászható passzokba fulladt. Mélykút szívósan védekezett és várt az alkalomra, hogy a javára billentse a döntetlen állást. Snyehola és Illés tett is ezért, de Csordás jó ütemben érkezett, a veszély átmeneti volt, de nem múlt el. A Szabó – Horváth akció megállításához már Molnár bravúrja kellett.

Molnár farkasszemet nézett Facskóval.

Igyekeztünk mi is. Matity Nemest hozta gólhelyzetbe, a lövést Robi nem vállalta, beadása a védőkről került szögletre. Ebből Nemes most lőtt, mellé. Az utolsó hét-nyolc percben mindent elkövettünk a győztes gólért, de igazi helyzetet nem tudtunk kidolgozni.

Nemes most lőtt, de nem találta el a kaput.

Nagy igyekezetünkben szellőssé vált a védekezésünk. Szabó és Facskó nagy szólója után rontott a befejezésnél. Snyehola is meccslabdával indulhatott, Csordás csak egy sárga lap árán tudta megállítani. Snyehola 28 méteres szabadrúgása magasan fölé ment. Az ellentámadásból Lógóé jobb volt, de elzúgott a kapufa mellett. Az utolsó lehetőség Bajnok előtt nyílt, de hosszút szöktetett, így maradt az 1:1.

Döntő pillanat, Zsók lábáról Palásti az ötösön szedte le a labdát.

Palásti nagyban hozzájárult a pontszerzéshez.

Két pontunk az első félidőben úszott el, játékban akkor jóval ellenfelünk felett voltunk. Mélykút a második félidei teljesítményével viszont rászolgált a döntetlenre.

Ifjúsági csapatunk feledtette a múlt heti kudarcát. Háromszor egyenlített, végül 4:3-ra nyert. Góljainkból Radics József kettőt, Ruff Lénárd és Pintye Krisztián egyet-egyet szerzett.

Fehérvári Patrik játékvezető osztályzata: 5 pont.