Epilógus (zárszó)

EPILÓGUS (ZÁRSZÓ)

Kedves Sporttársak, Tisztelt Olvasóim!

Kereken tíz éve, 2011. március 9-én jelent meg első írásom a Sükösd – Katymár mérkőzésről „Így láttam én…” címmel. Azóta folyamatosan olvashatták minden kedden délután. Látogatóim figyelmét megköszönöm, rendszeres beszámolókkal az új szezonban már nem jelentkezem.

Köszönettel tartozom mindazoknak, akik egy évtizeden át segítették a munkámat. Első helyen Lógó Andrásnak, aki létrehozta a Sükösd SC honlapját, és megnyitotta blogomat. Webmesterként 2016 nyaráig ő gépelte és tette fel internetre kézirataimat. Vele egyidőben Kusztorné Varga Edit végezte ugyanezt a Sükösdi Naplóban, ahol éveken át, 25 részes folytatásban dolgoztuk fel a sükösdi futball történetét. 2016 őszétől Szerletics Róbert folytatta munkájukat, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel. Szöveg- és képszerkesztőként vele sikerült egyre színvonalasabbá tenni a beszámolókat, elsősorban a fotók közlésével, amelyek válogatásának megvolt a módja. Minden kedden délelőtt 100-150 felvételből választottuk ki azt a 10-16 fényképet, amelyek a legjobban adták vissza a szövegben leírtakat. Folyamatosan kapcsolatban álltunk, telefonja a nap bármelyik szakaszában elérhető volt számomra. Precizitására nagy szükség volt a közölt adatoknál, vigyázott azok hitelességére. Ha szükséges volt, mellette Báló Martin segédkezett a képválogatásban és a gépelésben egyaránt.

Lógó András, Kusztorné Varga Edit, Szerletics Róbert és Báló Martin.

A fotók nagy részét Kovács Kinga készítette, jó érzékkel exponálta a legfontosabb pillanatokat. Ebben segítette, hogy egykor tagja volt a sikeres női csapatunknak, így „otthon” volt a fociban.

Kovács Kinga

Rajta kívül Németh József, Nemes Rita, Hlavati Péter, Varsányi Zoltán, Csordás Zalán, Bolvári Csenge, Kővári Tamás, Bogdán Milán, Schultz Máté, Dubai Vivien, Kátai Kíra, Bölcskei Rita, Halász István, Kaprényi Renátó, Kirschner Tímea, Bácsborsódról Jarmaczkiné Ispánovics Judit, a bacskiskunfoci.hu, valamint a Petőfi Népe felvételei színesítették a szöveget, amelynek formába öntése egyszerűnek látszik, pedig közel sem az. Kényes dolog a lelátóról hitelesen visszaadni azt, ami a pályán történik, esőben, szélben percenként jegyzetelni és mindent látni lehetetlen. Ezen a „több szem többet lát” közmondás igazságával segítettünk: mellettem mindig ült egy figyelő, aki a mezszámok alapján követte a játékot és három-négy szavas tömörítéssel közvetített, amíg én fel tudtam nézni. Ők voltak a „külső” segítőim: idősebb Nemes Róbert, Németh József (Göröcs), Rigó József, Nagy Endre, Balogh János és Geletta Károly.

Nemes Róbert, Németh József (Göröcs) és Rigó József.

Nagy Endre, Geletta Károly és Balogh János.

Munka közben a szűk stáb.

A két félidőről 10-12 oldalnyi feljegyzés került a noteszba. Este első dolgom volt a neten beazonosítani az ellenfél játékosait a mezszámok alapján. Hétfőn 10 órára összeállt tudósításom vázlata, amelynek legfontosabb részét a gólok képezték, ebben nem lehetett tévedni. A mai technika mellett a videóbíróknál is sok esetben vita tárgyát képezik. Videó híján ebben a „belső szakreferenseim” segítettek, én kívülről, ők belülről látták az eseményeket, 20-30 perces telefonbeszélgetésekkel rögzítettük a végleges szöveget. Belső segítőim: Molnár Zsolt, Zsók József és Lógó Zsolt.

Molnár Zsolt, Zsók József és Lógó Zsolt

Hétfőn este összeállt a 3-4 oldalas kézirat, s mint említettem, kedden 10-12-ig átellenőriztük a szöveget, majd később a megfelelő fotókat is kiválogattuk, mielőtt felkerült a blogra.

Tíz év alatt 275 felnőtt és közel ugyanennyi ifjúsági mérkőzést láttam és tudósítottam, kettőről hiányoztam. Kézzel írott anyaguk több, mint ezer oldal. Lefűzve meghagyom az utókornak.

A kézírásos szövegek…

… és a dossziék

A közreműködők sorát Halász István zárja. Elnökként megbízható információs pontom volt, készséggel tájékoztatott a sportkör fontos eseményeiről, rendezvényeiről, a változásokról, s az általa nevelt „Bozsik-palánták” fejlődéséről. Az ő elnöksége alatt két bajnoki címünkről is tudósíthattam.

Halász István

A tudósítói munkám nálunk családi ügy volt, a hétvégi programokat a mindenkori mérkőzésekhez kellett igazítani. Feleségem elfogadta örökös szombat-vasárnapi távolléteimet, tolerálta azt a nem kevés időt, amit munkámra fordítottam. Kézirataimnak minden betűjét elolvasta, s csak azután mehetett tovább. Hálás vagyok a türelméért, köszönöm Mami!

Fiam, Zoltán hiányos informatikai ismereteimet pótolta, tartotta a kapcsolatot a Sükösdi Napló szerkesztőjével és blogom internetes partnereivel, „átfésülte” gépelt anyagaimat.

Varsányi Zoltán

Most, hogy blogomat lezárom, 105.027 látogatót jegyez a Sükösd SC honlapja. A hozzáértők szerint ebből 95%-ra tehető azok száma, akik írásomra voltak kíváncsiak – az egyik Borota elleni mérkőzés összefoglalóját például közel 300-an tekintették meg, még a megjelenés estéjén. Már ez is megérte, ez az alkotók fizetsége.

Most, hogy tollam leteszem, az írástól elköszönök, de a FIÚKTÓL nem! A lelátón ezután is ott leszek, szeretném gondtalanul élvezni a játékot, a toll, a jegyzetfüzet vagy az esernyő nem köti le kezeimet, szabadon tapsolhatok a sükösdi győzelmeknek. Remélem és kívánom, hogy lesz valaki, aki örökömbe lép, és folytatja a munkát, amit én szenvedélyesen szép gyötrelemként éltem meg, a sükösdi futball tántoríthatatlan híveként, immár több, mint 70 éve. Most már lesz időm kiszámolni, hogy ebből kapusként, vezetőként, tudósítóként hány órát töltöttem a futballpályán. SOK SIKERT ÉS HAJRÁ SÜKÖSD!

Itt még a kapuban. Varsányi József (varsanyi.jozsef37@gmail.com)

Sükösd, 2021. március 2.